A metamfetamin okozta halálesetek 20 éves növekedése Ausztráliában

[Paracelsus]

A tanulmány, amelyet Oisin Stronach, a Monash Egyetem munkatársa, valamint a Burnet Intézet és a Curtin Egyetem szakértői vezettek, átfogó elemzést nyújt a metamfetaminnal kapcsolatos halálozásról, feltárva egy összetett és fejlődő közegészségügyi válságot. A tanulmány a National Coronial Information System adatai alapján 8812, 2001 és 2020 között Ausztráliában történt, metamfetaminnal összefüggő halálesetet elemzett. Több kritikus tendenciát azonosított:

Növekvő halálozási arányok: A tanulmány két kulcsfontosságú időszakban - 2001-2006 és 2009-2016 között - jelentős növekedést talált a metamfetaminnal összefüggő halálesetek számában. A legutóbbi, 2017 és 2020 közötti időszakban enyhe csökkenés volt tapasztalható, de az általános tendencia továbbra is aggasztó.

Nem szándékos kábítószer-toxicitás: A halálesetek közel fele (49,8%) nem szándékos kábítószer-toxicitás miatt következett be, gyakran más anyagokkal, például opioidokkal és benzodiazepinekkel kombinált metamfetaminnal. A tanulmány kiemelte, hogy a nagy tisztaságú kristályos metamfetamin fokozott hozzáférhetősége és használata jelentősen hozzájárult ezekhez a halálesetekhez.

Szándékos önkárosítás: A szándékos önkárosítás, beleértve az öngyilkosságokat is, a halálesetek 23,3%-át tette ki, és a 2009 és 2014 közötti időszakban jelentősen nőtt az akasztások száma. Ez a tendencia a mentális egészségügyi problémák és a metamfetamin-használat összefonódására utal, és hangsúlyozza az integrált mentális egészségügyi és kábítószer-használati szolgáltatások sürgős szükségességét.

Természetes okok és szív- és érrendszeri kockázatok: A természetes okokból, különösen a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek száma tovább emelkedett, különösen a 40-es és 50-es éveikben járó személyek körében. A tanulmány szerint a hosszan tartó metamfetamin-használat súlyos hosszú távú hatásokat gyakorolhat a szív- és érrendszeri egészségre, hozzájárulva a korai halálozáshoz.

Demográfiai egyenlőtlenségek: A kutatás a demográfiai egyenlőtlenségekre is rávilágított: a férfiak és a nagyvárosi és regionális területeken élő egyének aránytalanul nagy arányban érintettek. Az elhunytak átlagéletkora a 2001-es 29 évről 2022-re 44 évre emelkedett, ami a metamfetamin-használók idősödő populációjára utal.

Következtetések a közegészségügyre és a politikára

E tanulmány megállapításainak mélyreható következményei vannak az ausztráliai közegészségügyi politikára. A metamfetaminnal kapcsolatos halálesetek növekvő aránya, különösen a kábítószer mérgezéséből és természetes okokból, az ártalomcsökkentés és a kezelés sokoldalú megközelítését teszi szükségessé. A kutatók a következők mellett érvelnek:

Kiterjesztett ártalomcsökkentő szolgáltatások: A tanulmány rávilágít arra, hogy több felügyelt injekciós létesítményre és kábítószer-fogyasztási helyiségre van szükség Ausztrália-szerte. Ezek a létesítmények döntő szerepet játszhatnának a túladagolás okozta halálesetek megelőzésében és a felhasználók létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokkal való összekapcsolásában.

Célzott szív- és érrendszeri szűrés: Tekintettel a keringési betegségek okozta halálesetek számának növekedésére, a tanulmány a szív- és érrendszeri szűrést javasolja a metamfetamin-használók korai szűrésére, különösen a 40 év felettiek esetében, hogy a szívvel kapcsolatos állapotokat még a halálos kimenetelűvé válás előtt felismerjék és kezeljék.

Integrált mentális egészségügyi és kábítószer-használati szolgáltatások: Az öngyilkosságok számának növekedése a metamfetamin-használók körében rámutat a mentális egészségügyi és kábítószer-kezelési szolgáltatások jobb integrációjának szükségességére. Sürgősen szükség van olyan személyre szabott öngyilkosság-megelőzési stratégiákra, amelyek a metamfetamin-használók egyedi szükségleteivel foglalkoznak.

Következtetés

Miközben Ausztrália a metamfetaminválsággal küzd, ez a tanulmány fontos útitervet nyújt az e hatásos kábítószer által támasztott összetett kihívások kezeléséhez. A metamfetamin-használat folyamatos fejlődésével a kutatók hangsúlyozzák az adaptív és bizonyítékokon alapuló beavatkozások fontosságát az egyénekre és közösségekre gyakorolt pusztító hatás csökkentése érdekében.

A részletesebb megállapítások a teljes tanulmány az International Journal of Drug Policy című folyóiratban olvashatók.

 

[cofita666]

Kicsit ijesztő, hogy az emberek majdnem fele meghal duo toxicitás meth keverésével ópiodok ,benzók...
Én mindig benzót kapok, ha stimulánsokat használok.



Köszönöm a tájékoztató szöveget

 

[handle]

Amire a világnak most szüksége van, az a szeretet édes szeretet. Ez az egyetlen dolog, amiből túl kevés van.

 

[miner21]

Legyen biztonságos és tesztelje a gyógyszereit

 

[DMTrott]

Az anekdotikus történeteken és az ausztrálokkal folytatott beszélgetéseken kívül semmi másra nem alapozva az a benyomásom, hogy a metamfetamin ott viszonylag (és jelentősen) népszerűbb, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ha ez valóban így van (és lehet, hogy nem így van), akkor kíváncsi vagyok, miért van ez így. Feltételezném, hogy a kokain a szállítási logisztika miatt kiesik az ablakon, de a többi pszichoaktív lehetőséggel kapcsolatban nem vagyok benne olyan biztos.

 

[Paracelsus]

Ez érdekes információ. Szükségünk van valakire a helyiek közül a részletek megismeréséhez.

 

[DMTrott]

Egy ártalomcsökkentési szempontot talán még meg kell említenem: az általam valaha használt kábítószerek közül - és ez 182 - a metamfetamint találtam a leginkább hajlamosnak a kényszeres újradózásra. Bármilyen készletem is volt, addig szippantottam volna, amíg el nem fogyott.

Szerencsére csak 100 mg állt rendelkezésemre, ami bőven elég volt, de e beépített korlátozás nélkül egész egyszerűen nem hagytam volna abba. Míg ezt a problémát más stimulátoroknál is tapasztaltam, úgy találtam, hogy a vágyakozás ezzel az egyel észrevehetően intenzívebb volt.

 

[Paracelsus]

A metamfetamin sokkal neurotoxikusabb, mint a legtöbb stimuláns, visszafordíthatatlan károsodást okoz az agysejtekben. A dopamin és a szerotonin neuronok jelentős elvesztéséhez vezet, különösen olyan területeken, mint a striatum és a prefrontális kéreg, amelyek kritikusak a hangulat, a motiváció és a megismerés szempontjából. A kokain, bár szintén hatással van a dopaminra, rövid távú használat esetén általában visszafordíthatóbb hatást fejt ki. Az amfetamin és az MDMA szintén hatással van a dopamin- és szerotoninrendszerre, de a metamfetamin sokkal inkább képes hosszú távú vagy tartós neurodegenerációt okozni.

A metamfetamin túlzott dopaminfelszabadulást vált ki, ami az agyi aktivitás megugrását eredményezi. Idővel ez az emelkedés kimeríti a dopaminraktárakat és károsítja a dopamin neuronok végződéseit. Ez a károsodás a motoros funkciók károsodásával, kognitív hanyatlással és hangulati zavarokkal jár.

Emellett a metamfetamin-használat krónikus gyulladást vált ki az agyban a mikroglia (immunsejtek az agyban) aktiválásával. Ez elhúzódó neuroinflammációhoz vezet, ami hozzájárul a további neuronális károsodáshoz. A kokain és más stimulánsok jellemzően nem aktiválják ugyanilyen mértékben a gliasejteket.

Végül, de nem utolsósorban a met magas szintű oxidatív stresszt idéz elő, egy olyan állapotot, amelyben a káros reaktív oxigénfajok (ROS) felhalmozódnak az agyban. Ez az oxidatív károsodás a neurotoxicitás egyik fő tényezője, amely sejthalálhoz és a vér-agy gát károsodásához vezet.