A pszichedelikus vizuális hatásokhoz kapcsolódó szubjektív élmények számszerűsítésére tett úttörő erőfeszítésük során a Berkeley Egyetem és az Erowid Center kutatói egy hatalmas, több mint 39 000 felhasználó által beküldött beszámolót tartalmazó adathalmazt elemeztek. A tanulmány 103 pszichoaktív anyagra összpontosít, köztük 30 klasszikus pszichedelikus szerre, mint az LSD, a pszilocibin és a meszkalin, és fejlett számítási technikákat használt a felhasználók vizuális élményeinek feltérképezésére és kategorizálására.
Az adatokat az Erowid "Experience Vaults" nevű platformjáról szerezték be, ahol az egyének dokumentálják a különböző pszichoaktív anyagokkal való találkozásaikat. A jelentéseket mondatokra bontották, és az OpenAI beágyazási modelljeinek segítségével elemezték, hogy szemantikus vektorreprezentációkat hozzanak létre. Ezután egy logisztikus regressziós osztályozó azonosította a vizuális hatásokat leíró mondatokat, létrehozva egy több mint 143 000 vizuális hatással kapcsolatos mondatból álló speciális adathalmazt.
Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a vizuális hatások nemcsak gyakoriságukban, hanem típusukban is eltérnek a különböző pszichedelikus anyagok között. A kutatók ezeket a vizuális élményeket több különböző típusba sorolták, beleértve a mintákat, színeket, mozgást, torzulásokat és entitások megjelenését (pl. lények vagy arcok látása). Például:
- Mintázatok és színek: Gyakoriak voltak a kaleidoszkópszerű látványok és fraktálgeometriák leírásai, amelyek élénkségében és összetettségében az egyes anyagok között eltérések voltak.
- Mozgás: A felhasználók gyakran számoltak be olyan vizuális jelenségekről, mint a "lélegző falak", áramló tárgyak és olvadó környezet.
- Lények: Bizonyos anyagok, mint például a DMT, erősebben társultak olyan beszámolókkal, amelyekben entitások, köztük idegenek, manók vagy istenségek látásáról számoltak be.
- Torzulások és elváltozások: Ezek a homályos vagy élesebb látástól kezdve a rajzfilmszerű torzulásokig vagy a tárgyak méretének megváltozásáig terjedtek.
Érdekes módon a tanulmány azt is megállapította, hogy a vizuális hatások aránya jelentősen eltér az egyes anyagok között. A klasszikus pszichedelikus szerek általában sokkal nagyobb valószínűséggel váltottak ki vizuális jelenségeket, mint más drogosztályok, például a stimulánsok vagy az opioidok. Még a pszichedelikus kategórián belül is megfigyelhető volt a változatosság. Például az LSD és a pszilocibin eltérő vizuális hatásprofilokat idézhet elő, ami valószínűleg egyedi farmakológiai tulajdonságaikhoz köthető.
Neurológiai felismerések
A tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a szerotonin 5-HT2A receptor aktiválása központi szerepet játszik a pszichedelikus szerek vizuális hatásaiban, amint azt a receptorkötődéssel és az idegi aktivációval kapcsolatos korábbi kutatások is bizonyítják. A vizuális profilok eltérései azonban arra utalnak, hogy a receptor aktiválása önmagában nem elegendő a hatások teljes spektrumának magyarázatához. Az eredmények további receptortípusok, agonista által irányított jelátviteli útvonalak és szélesebb neurális hálózatok, különösen a látókéregben lévő hálózatok bevonására utalnak.A kutatás rávilágít a multifaktoriális receptor kölcsönhatások fontosságára is. Például az LSD-hez hasonló szerotonerg pszichedelikus szerek más receptorokat is aktiválhatnak, például az 5-HT1A vagy az 5-HT2C receptorokat, amelyek árnyalt módon modulálhatják az élményt. Ez összhangban van azokkal a megfigyelésekkel, hogy egyes anyagok, mint például a ketanserin (egy 5-HT2A antagonista), képesek blokkolni bizonyos pszichedelikus hatásokat, de nem az összeset, ami a különböző agyi rendszerek közötti összetett kölcsönhatásra utal.
Következtetések a jövőbeli kutatásra
A tanulmány módszertana jelentős előrelépést jelent a szubjektív élmények tanulmányozásában. A szubjektív jelentések elemzésének természetes nyelvi feldolgozással és gépi tanulással való párosításával a kutatók szisztematikusan elemezhetnek olyan nagy adathalmazokat, amelyeket manuálisan lehetetlen lenne feldolgozni. A megközelítés továbbá keretet biztosít a szubjektív tapasztalatok neurobiológiai és biokémiai adatokkal való összekapcsolásához a jövőbeli kutatásokban.E munka lehetséges alkalmazásai a következők:
- Pszichedelikus terápia: Annak megértése, hogy a különböző anyagok hogyan váltanak ki specifikus hatásokat, irányt mutathat a terápiás alkalmazásoknak és a személyre szabott kezelési megközelítéseknek.
- Idegtudomány és pszichológia: A pszichedelikus szerek ablakot nyújtanak arra, hogy az agy hogyan generál és dolgozza fel a tudatos vizuális élményeket.
- Gyógyszerfejlesztés: A receptoraktivációs profilok szubjektív hatásokhoz való hozzárendelésével a kutatók olyan vegyületeket tervezhetnek, amelyek maximalizálják a terápiás előnyöket, miközben minimalizálják a nemkívánatos mellékhatásokat.
A teljes eredmény és módszertan az eredeti tanulmányban érhető el: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1397064 (clearnet).
Ha érdeklik az ilyen publikációk, kérjük, reagáljon és hagyjon megjegyzéseket. Ez egy jel lesz számomra a folytatáshoz.