Az alacsony dózisú ketamin biztonságosabb opioidkezelési utat nyithat meg

Paracelsus

Addictionist
Joined
Nov 23, 2021
Messages
221
Reaction score
228
Points
43
XejhGEMUKa


Az Addiction Science & Clinical Practice című szakfolyóiratban megjelent új kísérleti tanulmány ígéretes eredményeket mutat be a ketamin szubdiszociatív dózisainak alkalmazásával kapcsolatban a buprenorfinra áttérő betegek támogatására. A Lucinda A. Grande és munkatársai által végzett kutatás kiemeli a ketamin azon lehetőségét, hogy csökkentse az elvonási tüneteket, amelyek gyakran visszatartják az opioidhasználati zavarban (OUD) szenvedő egyéneket a buprenorfin bevezetésétől, különösen, ha fentanil vagy metadon függőségben szenvednek. A tanulmány eredményei innovatív megközelítést kínálnak az OUD kezelésének egyik legfontosabb kihívására, amely a buprenorfin által kiváltott opioidmegvonás kezelése.

A buprenorfint már régóta életmentő gyógyszerként ismerik el az OUD-ban szenvedők számára, mivel több mint 50%-kal csökkenti a túladagolás okozta halálozást. Sokan azonban, akiknek a buprenorfin jót tenne, az elvonási tünetektől való félelem miatt vonakodnak elkezdeni a kezelést. Ezek vagy spontán jelentkezhetnek, vagy súlyosabb esetben akkor, amikor a buprenorfin kiszorítja az erős opioidokat, például a fentanilt az agy opioidreceptoraiból. Az elvonási tünetektől való félelem és azok megtapasztalása - amelyek néha akár egy hétig is eltarthatnak - különösen intenzív a nagy erejű szintetikus opioidoktól függő egyéneknél.

A 14 hónapon keresztül végzett kísérleti esetsorozatban 37 beteg vett részt, elsősorban olyanok, akik az illegális fentanil vagy metadon használatáról próbáltak átállni a buprenorfinra. A betegek szublingvális ketamint kaptak alacsony dózisban (16 mg), ami jóval a disszociatív vagy anesztetikus hatások kiváltásához szükséges küszöbérték alatt van. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a ketamint kipróbáló betegek 67%-a sikeresen befejezte a buprenorfin-kezelést, és azok 92%-a , akik befejezték a kezelést, 30 nap után is a kezelésben maradt.

Az elsősorban altatóként ismert, és egyre gyakrabban a kezelésre rezisztens depresszió és fájdalom kezelésére alkalmazott ketamin az NMDA-típusú glutamátreceptorokra gyakorolt hatása révén bizonyítottan képes csökkenteni az opioid-toleranciát és enyhíteni az elvonási tüneteket. Ebben a vizsgálatban a ketamin beadása segített a betegeknek az opioidmegvonás kezelésében anélkül, hogy disszociatív állapotba kerültek volna, ami életképessé teszi az ambuláns kezelést.

A tanulmány bepillantást nyújt ennek az új megközelítésnek a gyakorlati vonatkozásaiba is. A pácienseknek legfeljebb nyolc adag ketamint írtak fel, amelyek vagy trochok vagy szublingvális szirupok voltak, amelyeket a helyi gyógyszertárak állítottak össze. A betegek a ketamint vagy profilaktikusan, vagy a buprenorfin beadása során jelentkező elvonási tünetek kezelésére használták. Idővel a kutatók finomították a kezelési protokollt, és végül egy négynapos tervet dolgoztak ki, amely minimálisra csökkentette az elvonási tüneteket a betegek végső kohorszában.

A vizsgálat egyik legfontosabb újítása a buprenorfin beindításának késleltetése és a ketamin alkalmazása volt a korai elvonási tünetek kezelésére. Azzal, hogy a kutatók azt tanácsolták a betegeknek, hogy 48-72 órán keresztül tartózkodjanak a fentaniltól, miközben ketamint használnak, a kutatók megfigyelték, hogy a betegek minimális kellemetlenséggel kezdhették el a buprenorfint. A benzodiazepinhez tartozó klonazepámot is bevonták a protokollba, hogy megelőzzék a pánikrohamokat, ami gyakori probléma a buprenorfin beindítása során.

A vizsgálat eredményei ígéretesek, különösen az olyan erős szintetikus opioidoktól, mint a fentanil, függő populációk esetében. Tekintettel arra, hogy a buprenorfin beindítása e betegek esetében közismerten nehéz, a ketaminnal támogatott beindítás kulcsfontosságú eszköz lehet a kezelés felvételének növelésében. A kutatók figyelmeztetnek, hogy bár a ketamin csökkentheti az elvonási tünetek súlyosságát, további nagyszabású vizsgálatokra van szükség ezen eredmények megerősítésére és a protokoll optimalizálására.

A tanulmányban kitértek a ketaminnal kapcsolatos lehetséges kockázatokra is, beleértve a kognitív hatásokat és a visszaéléseket. Mindössze két beteg számolt be enyhe kognitív hatásokról, és nem volt a ketamin használatához kapcsolódó túladagolás vagy légzésdepresszió esete, még akkor sem, amikor a betegek a befejezetlen kezelési kísérletek után visszatértek a fentanil használatához.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a ketamin szubdiszociatív dózisai biztonságosabb, könnyebben hozzáférhető módszert kínálhatnak a buprenorfin ambuláns környezetben történő beindítására, csökkentve ezzel a túladagolás kockázatát jelentősen csökkentő kezelés akadályait. További kutatásokra szólítanak fel e megközelítés finomítása és különböző klinikai beállításokban való alkalmazhatóságának feltárása érdekében.

A teljes tanulmány a folyóirat honlapján érhető el a következő címen: Ketamin-asszisztált buprenorfin-kezdeményezés: kísérleti esetsorozat (clearnet).

Ha érdeklik az ilyen jellegű publikációk, kérjük, reagáljon és hagyjon megjegyzéseket. Ez egy jel lesz számomra a folytatáshoz.
 
Top