Bevezetés:
Egy bizonyos online eladó (akit nem nevezünk meg) úgy tűnik, hogy egy "új" útvonalat javasol a fenetilaminokhoz.
Az aldehidből aminná történő reakció 3 különböző lépésben történik:
1) Először egy Baylis-Hillman-reakciót alkalmaznak az aril-aldehid és az akrilamid összekapcsolására egy olyan tercier amin bázis segítségével, mint a
DMAP (4-dimetilaminopiridin) vagy DABCO/TEDA (trietiléndiamin).
Az akrilamid egy ipari vegyi anyag, amelyet polimerek előállítására használnak, és az égett élelmiszerekkel is kapcsolatba hozható.
2) Ezután egy módosított Hofmann-átrendeződést hajtunk végre.
A "rendes" Hofmann-reakciótól eltérően fontos megjegyezni, hogy a végtermék nem amin.
A köztes izocianát nem megy át víz általi hidrolízisnek, hogy karbaminsavat képezzen, amely aztán dekarboxilálódik, hogy az amint adja.
Ehelyett az 1. lépésben képződött benzil-alkohol intramolekuláris ciklizáción megy keresztül, amely egy 5 tagú karbamátgyűrűt képez (amely egyszerre észter és amid).
Gyors protoncserék sorozata következik be, amelyek aztán a nem konjugált oxazolidont izomerizálják a stabilabb konjugált oxazolonra.
3) Az utolsó lépésben 3 ekvivalens hidrogéngáz felhasználásával palládium on carbon redukciót hajtunk végre.
Az első hidrogén-egyenértéket az oxazolon gyűrű felbontására használjuk, így egy formiát-észter és egy imin keletkezik, amelyek aztán
a fennmaradó 2 hidrogén-egyenértékkel redukálnak. A kívánt amin és a hangyasav melléktermékként keletkezik.
Lehetséges, hogy ez a reakció már ismert a titkos szcénában(bár nagyon jól őrzött titok),
azonban merem állítani, hogy a reakció "újszerű", mert soha nem hallottam erről a reakcióról semmilyen hasonló fórumon vagy a szakirodalomban megbeszélést/dokumentált beszámolót.
Areakció pontos mechanizmusa ismeretlen, bár a legjobb kísérletet tettem a mechanizmus megvilágítására.
Ha nem ért egyet a mechanisztikus feltételezéseimmel, kérjük, fejtse ki gondolatait/kritikáit megalapozott érvekkel a hozzászólásokban.
Visszajelzéseit nagyra értékeljük.
Irodalmi bizonyítékok:
[1] Pedro Molina, Alberto Tarraga, a "Comprehensive Organic Functional Group Transformations" című könyvben, 1995, ISBN: 978-0-08-044705-6.
" kiderült, hogy az ólom-tetra-acetát piridinben enyhe eljárást biztosít a β-hidroxi-primer amidok gyors, nagy hozamú, Hofmann-szerű átrendeződésének elvégzésére 2-oxazolidinonokká, a megfelelő β-hidroxi-izocianáton keresztül"
[2] Shinobu Hazama, S. Ichikawa, Fumihiro Yonebayashi, in the Japanese Journal of Forensic Science and Technology, 2008, DOI: 10.3408/jafst.13..67
"Új és kényelmes módszert dolgoztunk ki a levo-metamfetamin szintézisére d-norefedrin (d-NE ) mint kiindulási anyag felhasználásával. d-NE-t 1,1-karbonil-diimidazollal kezeltük a megfelelő ciklikus karbamát előállításához, és a terméket nátrium-hidriddel és jodometánnal kezeltük mono-N-metilált aminszármazék képződéséhez, amelyet aktív szénen lévő palládiummal kezeltünk hidrogén atmoszférában katalitikus redukció céljából. Vizes hidrogén-klorid (HCl) hozzáadása után az l-MA-t annak HCl-sójaként kaptuk (teljes hozam 58%)"
Irodalmi mechanizmus/reakciós séma:
Még megválaszolásra váró kérdések:
1) Milyen pontos reakciókörülmények (hőmérséklet, koncentráció, rxn idő stb...) és reagensek szükségesek ahhoz, hogy ez a reakció működjön?
2) Melyek az egyes köztitermékek tisztításához szükséges feldolgozási feltételek?
3) Nem vagyok biztos benne, hogy mennyi tesztelés és iteratív fejlesztés történik ezen a fórumon.
Van valaki a fórumon, akinek van egy megfelelő laboratóriumi helye, aki hajlandó kipróbálni ezt és visszajelzést adni? Nekem nincsenek meg a lehetőségeim arra, hogy ezt magam teszteljem.
4 ) Mechanisztikailag megalapozott a reakció? Valóban létezik a reakció, vagy csak úgy előhúztam a seggemből?
5) Létezik már eljárás erre a reakcióra? Ha igen, hol találom meg?
6) Módosítható-e a reakcióséma úgy, hogy az n-metilált származékok szintézisét is tartalmazza (hasonlóan az irodalomban bemutatott példához).
7) Használhatók-e az ólom-tetra-acetát alternatív reagensek a ciklizációs lépés kiváltására? Úgy érzem.
ahipoklorit nem fog működni, mert az a benzil-alkoholt is oxidálná a keton/fenonná.
8) A DMAP-on és a DABCO-n kívülmás tercier aminok, például trietilamin is használható?
9) Vannak-eemlítésre méltó mellékhatások, amelyek csökkentenék a végtermék tisztaságát?
10) A redukció során racém amin keletkezik-e, vagy az egyik sztereoizomer előnyben részesül a másikkal szemben?
Ez az első hozzászólásom ezen a fórumon, így nem tudom, milyen visszajelzésre számíthatok.
Köszönöm az olvasást.
Egy bizonyos online eladó (akit nem nevezünk meg) úgy tűnik, hogy egy "új" útvonalat javasol a fenetilaminokhoz.
Az aldehidből aminná történő reakció 3 különböző lépésben történik:
1) Először egy Baylis-Hillman-reakciót alkalmaznak az aril-aldehid és az akrilamid összekapcsolására egy olyan tercier amin bázis segítségével, mint a
DMAP (4-dimetilaminopiridin) vagy DABCO/TEDA (trietiléndiamin).
Az akrilamid egy ipari vegyi anyag, amelyet polimerek előállítására használnak, és az égett élelmiszerekkel is kapcsolatba hozható.
2) Ezután egy módosított Hofmann-átrendeződést hajtunk végre.
A "rendes" Hofmann-reakciótól eltérően fontos megjegyezni, hogy a végtermék nem amin.
A köztes izocianát nem megy át víz általi hidrolízisnek, hogy karbaminsavat képezzen, amely aztán dekarboxilálódik, hogy az amint adja.
Ehelyett az 1. lépésben képződött benzil-alkohol intramolekuláris ciklizáción megy keresztül, amely egy 5 tagú karbamátgyűrűt képez (amely egyszerre észter és amid).
Gyors protoncserék sorozata következik be, amelyek aztán a nem konjugált oxazolidont izomerizálják a stabilabb konjugált oxazolonra.
3) Az utolsó lépésben 3 ekvivalens hidrogéngáz felhasználásával palládium on carbon redukciót hajtunk végre.
Az első hidrogén-egyenértéket az oxazolon gyűrű felbontására használjuk, így egy formiát-észter és egy imin keletkezik, amelyek aztán
a fennmaradó 2 hidrogén-egyenértékkel redukálnak. A kívánt amin és a hangyasav melléktermékként keletkezik.
Lehetséges, hogy ez a reakció már ismert a titkos szcénában(bár nagyon jól őrzött titok),
azonban merem állítani, hogy a reakció "újszerű", mert soha nem hallottam erről a reakcióról semmilyen hasonló fórumon vagy a szakirodalomban megbeszélést/dokumentált beszámolót.
Areakció pontos mechanizmusa ismeretlen, bár a legjobb kísérletet tettem a mechanizmus megvilágítására.
Ha nem ért egyet a mechanisztikus feltételezéseimmel, kérjük, fejtse ki gondolatait/kritikáit megalapozott érvekkel a hozzászólásokban.
Visszajelzéseit nagyra értékeljük.
Irodalmi bizonyítékok:
[1] Pedro Molina, Alberto Tarraga, a "Comprehensive Organic Functional Group Transformations" című könyvben, 1995, ISBN: 978-0-08-044705-6.
" kiderült, hogy az ólom-tetra-acetát piridinben enyhe eljárást biztosít a β-hidroxi-primer amidok gyors, nagy hozamú, Hofmann-szerű átrendeződésének elvégzésére 2-oxazolidinonokká, a megfelelő β-hidroxi-izocianáton keresztül"
[2] Shinobu Hazama, S. Ichikawa, Fumihiro Yonebayashi, in the Japanese Journal of Forensic Science and Technology, 2008, DOI: 10.3408/jafst.13..67
"Új és kényelmes módszert dolgoztunk ki a levo-metamfetamin szintézisére d-norefedrin (d-NE ) mint kiindulási anyag felhasználásával. d-NE-t 1,1-karbonil-diimidazollal kezeltük a megfelelő ciklikus karbamát előállításához, és a terméket nátrium-hidriddel és jodometánnal kezeltük mono-N-metilált aminszármazék képződéséhez, amelyet aktív szénen lévő palládiummal kezeltünk hidrogén atmoszférában katalitikus redukció céljából. Vizes hidrogén-klorid (HCl) hozzáadása után az l-MA-t annak HCl-sójaként kaptuk (teljes hozam 58%)"
Irodalmi mechanizmus/reakciós séma:
Még megválaszolásra váró kérdések:
1) Milyen pontos reakciókörülmények (hőmérséklet, koncentráció, rxn idő stb...) és reagensek szükségesek ahhoz, hogy ez a reakció működjön?
2) Melyek az egyes köztitermékek tisztításához szükséges feldolgozási feltételek?
3) Nem vagyok biztos benne, hogy mennyi tesztelés és iteratív fejlesztés történik ezen a fórumon.
Van valaki a fórumon, akinek van egy megfelelő laboratóriumi helye, aki hajlandó kipróbálni ezt és visszajelzést adni? Nekem nincsenek meg a lehetőségeim arra, hogy ezt magam teszteljem.
4 ) Mechanisztikailag megalapozott a reakció? Valóban létezik a reakció, vagy csak úgy előhúztam a seggemből?
5) Létezik már eljárás erre a reakcióra? Ha igen, hol találom meg?
6) Módosítható-e a reakcióséma úgy, hogy az n-metilált származékok szintézisét is tartalmazza (hasonlóan az irodalomban bemutatott példához).
7) Használhatók-e az ólom-tetra-acetát alternatív reagensek a ciklizációs lépés kiváltására? Úgy érzem.
ahipoklorit nem fog működni, mert az a benzil-alkoholt is oxidálná a keton/fenonná.
8) A DMAP-on és a DABCO-n kívülmás tercier aminok, például trietilamin is használható?
9) Vannak-eemlítésre méltó mellékhatások, amelyek csökkentenék a végtermék tisztaságát?
10) A redukció során racém amin keletkezik-e, vagy az egyik sztereoizomer előnyben részesül a másikkal szemben?
Ez az első hozzászólásom ezen a fórumon, így nem tudom, milyen visszajelzésre számíthatok.
Köszönöm az olvasást.
Attachments
Last edited:
